News

Egy évtizede vezetek egy olyan vállalkozást, amely sós snack-et gyárt. Ezek olyan termékek, amelyek az élet kellemes perceihez kapcsolódnak, amelyeknek az emberek örülnek. Mindenki jól jár tehát: a fogyasztóink finom snack-ekhez jutnak, mi pedig működni, fejlődni tudunk és látszólag nem is szükséges ezt az egyszerű viszonyt tovább bonyolítani.

Én azonban úgy gondolom, hogy éppen a termékünk jellege miatt a termékkörünkhöz fűződő felelősségünk nem ér véget ott, hogy minőségi és élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalan áru gördüljön ki a gyárkapun. Bár a mi iparágunkat – és benne vállalatunkat - egy kirívóan súlyos szektorális adó sújtja, de meggyőződésem, hogy lehetőségeinkhez mérten nekünk is felelősen hozzá kell járulnunk a társadalom jobb életéhez. Ezt szem előtt tartva én magam is mindent megteszek pl. annak érdekében, hogy receptúráink egyre természetesebbeké és kímélőbbekké váljanak. Így az elmúlt években sikerült valamennyi termékünk receptúráját alacsony sótartalmú, mesterséges ízfokozóktól, tartósítószerektől és mesterséges színezőanyagoktól mentes receptúrákra cserélni, illetve a legtöbb gyártmányunkban a pálmaolajról magas olajsav tartalmú napraforgóolajra tértünk át.

Sőt tovább dolgozunk a termékeink további „könnyítésén”. Túltekintve a receptúráinkon, napjaink súlyos problémájának tartjuk a mozgásszegény életmódot, ezért támogatunk egy olyan mozgásösztönző programot, amely az egyik leglelkesebb fogyasztói csoportunkat, a „gamer”-eket célozza. De nem csak meglévő fogyasztóink iránt érzünk fokozott felelősséget, hanem azok iránt az emberek iránt is, akik rászorulóként csak a legszükségesebb élelmiszereket engedhetik meg maguknak, akiknek a mi termékeink szinte elérhetetlen luxusnak számítanak. A Magyar Református Szeretetszolgálat egyik fő támogatójaként évente több tízezer sós snack-et juttatunk el rászorulóknak az ország északi, észak-keleti régióiba. Kárpátaljára, Erdélybe.

A fejlett receptúrák alkalmazása, a termékadományozás vagy a „gamer” program támogatása bizony nem esik egybe a profitelvárásokkal, de meggyőződésem szerint vissza kell adnunk valamit a társadalomnak, amelyből és amelyben élünk.